WEDDING TOUR BY DJ FIDO

Válaszd a minőséget életed nagy napjára!

Kiváló  hangulatú bulit szeretnél az esküvődön? A Covid -19 miatt halasztásra került az esküvőd és DJ-t keresel? Ha igen, ne is keresgélj tovább!

Esküvő, rendezvények, esküvő DJ Szolgáltatás, zenés-táncos rendezvények a koronavírus idején.

Megjelent a közlönyben az esküvők szabályzása.
Családi és magánrendezvények
Lakodalomban legfeljebb 200 fő vehet részt, más családi esemény vagy magánrendezvény esetén pedig az 50 fős létszámkorlát érvényes. A lakodalomban, családi esemény vagy magánrendezvény zenés, táncos rendezvény is lehet.
Ha vendéglátó üzletben tartják, abban az esetben a vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedéseket kell alkalmazni. Amennyiben a rendezvény céljára az egész vendéglátó üzletet kibérelik, vagy ott biztosítható a résztvevők elkülönítése a többi vendégtől, akkor a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet rajta és az elkülönített részen nem kötelező a maszkviselés sem.
Ugyanez az érvényes szabályozás a szállodai rendezvényeknél is, azonban a védettségi igazolás nélküli személyek a szálláshelyet az esemény végén kötelesek elhagyni, kivéve, ha egyébként jogszerűen tartózkodnak a szálláshelyen.
A védelmi intézkedés betartatásáról a családi esemény vagy magánrendezvény szervezője, helyszínének üzemeltetője, vagy a helyszínnel rendelkezni jogosult köteles gondoskodni. A szállodában vagy étteremben tartott magán- és családi rendezvény esetén is az üzemeltető köteles gondoskodni a magánrendezvényen résztvevők elkülönítéséről.
A házasságkötés szertartása – mindegy, hogy egyházi, vagy polgári – , illetve a temetés nem minősül rendezvénynek, így nem esik korlátozás alá, a lakodalom kivételével. Ha a polgári házasságkötésre „külsős” helyen, azaz nem házasságkötő teremben, a polgármesteri hivatalban, vagy vallási tevékenység céljára használt helyiségben kerül sor, akkor a lakodalomra vonatkozó rendelkezéseket kell figyelembe venni.
Az egyházi házasságkötés és a temetés, mint a vallási közösség szertartása esetén a védelmi intézkedéseket az egyházak határozhatják meg.
A nagyobb rendezvények előírásai
A kulturális eseményeket – a zenés táncos, rendezvény kivételével -, a sportrendezvényeket, valamint a zárt térben tartott rendezvényeket, illetve a szabadban tartott nagyobb (500 főt meghaladó résztvevő által látogatott) rendezvényeket a koronavírus ellen védettek és a felügyeletük alatt lévő kiskorúak látogathatják.
A szabadban tartott kisebb (500 résztvevőnél kevesebb fő) rendezvény bárki által látogatható.
Mindezek alól kivételt képeznek a zenés, táncos rendezvények, amelyek életkortól és helyszíntől függetlenül kizárólag a koronavírus ellen védettek által látogathatóak.
A zenés, táncos rendezvény helyszínén – a videoklip forgatáson, vagy más felvételen statisztaként történő közreműködés kivételével – beoltatlan személy is foglalkoztatható, de a fellépők kivételével a zenés, táncos rendezvényen végig köteles maszkot viselni. Nem minősül zenés-táncos eseménynek az a kulturális esemény, amely az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartottként az adott művészet céljára rendelt helyszínen zajlik előre megváltott ülőhelyekkel, és a néző az előadás alatt a székében köteles tartózkodni.
Ha az 500 főnél több résztvevős szabadtéri rendezvény sportfesztivál, ott versenyzőként a koronavírus ellen nem védett, de a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló is szerepelhet. Sportrendezvény az olyan verseny vagy mérkőzés, amelyen versenyzőként kizárólag a sportról szóló törvény szerinti versenyszerűen sportoló vehet részt, sportfesztivál az olyan sportesemény, amelyen a szabadidős sportoló is.
Az egyéb rendezvények kategóriája
A sportrendezvénynek, kulturális eseménynek, családi eseménynek, magánrendezvénynek, sportfesztiválnak, zenés, táncos rendezvénynek nem minősülő úgynevezett egyéb rendezvényekre, beleértve a gyűléseket is, az alábbiak az előírások:
– ha szabadtéren tartják, az ott foglalkoztatottakon kívül 500 főnél kevesebben vannak jelen, akkor ott a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet. Amennyiben ennél több személy van jelen, – a sportfesztivál kivételével – akkor kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő 18 évnél fiatalabb személy vehet részt.
– ha zárt térben tartják, – az ott foglalkoztatottakon kívül – kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy vehet részt rajta.
Az egyéb rendezvényen foglalkoztatott személy számára – kivéve a fellépőket – a maszkhasználat szabályait a rendezvény szervezője vagy a rendezvény helyszínének vezetője határozza meg. Ha a rendezvényen foglalkoztatott személy – ide szintén nem értve a fellépőket –, a koronavírus elleni védettséget a rendezvény szervezője felé nem igazolja, köteles a rendezvény befejezéséig maszkot viselni.
Ha a gyűlésen 500 főnél kevesebben vannak jelen, a koronavírus ellen nem védett személy is részt vehet rajta. Ennél több résztvevőnél kizárólag a koronavírus ellen védett személy, valamint a felügyelete alatt lévő tizennyolcadik életévét be nem töltött személy lehet a helyszínen. A spontán gyűlés tilos.
Vége a kijárási tilalomnak, a közterületi maszkviselésnek és a távolságtartásnak, de vannak kivételek
A jelenlegi szabályok szerint éjfél és reggel 5 óra közötti kijárási tilalmat megszüntetjük. Ezzel párhuzamosan a múlté az este 11 órás zárási kötelezettség is az üzletek, a vendéglátó üzletek és a szabadidős létesítmények esetében is.
A települések belterületén nem lesz kötelező a maszkviselés, s a 10 ezer fő feletti településeken sem szabályozhatják külön a polgármesterek a közterületi maszkhasználatot. A közterületen megszűnik a másfél méteres távolságtartási szabály is, valamint az egyéni-, és csapatsportolásra vonatkozó valamennyi korlátozás.
A bevásárlóközpontokban azonban egyelőre fenntartjuk a másfél méteres távolságtartást és a kötelező maszkviselést is. A 16-18 éves korosztály felügyelet nélkül is járhat például étterembe, moziba, ha rendelkezik védettségi igazolvánnyal.
Minden olyan helyen továbbra is kötelező a maszk használata, ahol védettek és nem védettek zárt térben találkozhatnak, így a tömegközlekedés során és az üzletekben történő vásárláskor is kötelező a maszk használata.
Mikortól érvényesek a változtatások?
A Magyar Közlönyben hamarosan megjelenő rendelet az ötmilliomodik COVID-19 elleni védőoltás beadásának másnapján lép hatályba, kivéve egy esetet: a gyűlésekre vonatkozó korlátozások 2021. június 14. után szűnnek meg.
Jó hír az esküvőre készülőknek! Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában bejelentette, hogy nem kell védettségi igazolvány a lakodalmakon résztvevőknek! A kormány 5 millió beoltott elérése után, azaz várhatóan május 10-ei héten engedné újra a lakodalmak, családi összejövetelek megtartását.
Mindeközben éjjel megjelent a Magyar Közlönyben, hogy a védettségi igazolvánnyal rendelkező magyar állampolgárokra és tartózkodási engedéllyel itt élőkre nem vonatkoznak az utazási korlátozások.

Újra nyithatnak a vendéglátó helyek teraszai. (2021-04-16)

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,az 5. alcím tekintetében az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet módosítása
1. § A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.)Korm. rendelet 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátóüzlet (a továbbiakban: vendéglátó üzlet) kerthelyiségében vagy teraszán reggel 5 óra és este 9.30 óra közötta tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása megengedett.
(2) Este 9.30 óra és reggel 5 óra között a vendéglátó üzlet kerthelyiségében vagy teraszán a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása tilos.
(3) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, valamint az értelmi vagy pszichoszociális fogyatékossággal, illetve az autizmus spektrumzavarral élő személy kivételével a vendéglátó üzleten belül mindenki köteles az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon maszkot viselni.

(4) A vendéglátó üzlet kerthelyiségében vagy teraszán
a) a vendéglátó üzlet vendéggel érintkező munkatársa az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon köteles maszkot viselni,
b) a vendég nem köteles maszkot viselni.
(5) A (2)–(4) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
(6) A vendéglátó üzleten belül
a) az ott foglalkoztatottak kivételével és
b) a (7) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.
(7) A vendéglátó üzleten belül való tartózkodás
a) az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében és
b) a vendéglátó üzlet mellékhelyiségének használata céljából az ehhez szükséges időtartamig megengedett, azzal, hogy a vendéglátó üzleten belül a megrendelt étel, illetve ital fogyasztása tilos.
(8) A (6) és a (7) bekezdést nem kell alkalmazni
a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.
(9) A (6) és a (7) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról a vendéglátó üzlet üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
(10) A Kormány felhívja a vendéglátó üzletek üzemeltetőit arra, hogy a vendéglátó üzletekben az általános közegészségügyi és járványügyi szabályokat fokozottan érvényesítsék.”
2. § A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„28. § E rendelet rendelkezéseit e rendelet hatályvesztéséig kell alkalmazni.”
3. § A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet a következő 28/D. §-sal egészül ki:
„28/D. § A védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldásának második fokozatára tekintettel a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedéseket szabályozó kormányrendeletek módosításáról szóló 175/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) hatálybalépését megelőző napon hatályos 1. § (1) bekezdés h) pontjára, 2. § (4) bekezdésére, 8. §-ára, 11. §-ára tekintettel az R3. hatálybalépését megelőző napon hatályos 22–23. § alapján indított eljárásokat az eljárást megalapozó kötelezettségszegés időpontjában hatályos szabályok szerint kell
elbírálni.”
4. § A veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet
a) 2. § (4) bekezdésében a „c)–h) pontja” szövegrész helyébe a „c)–g) pontja” szöveg,
b) 11. §-ában az „A 8–10. §” szövegrész helyébe az „A 9. és 10. §” szöveg,
c) 22. § (2) bekezdésében az „a 7. §, a 9. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 7. §, a 8. § (5) és (9) bekezdése, a 9. § (2) bekezdése” szöveg,
d) 22. § (10) bekezdésében az „A (2)–(2b)” szövegrész helyébe az „A (2)” szöveg,
e) 23. § (1) bekezdés a) pontjában a „6. § (1) és (5) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe
a „6. § (1) és (5) bekezdésében, 8. § (2)–(4), (6) és (7) bekezdésében, 9. § (1) bekezdésében” szöveg, valamint a „18. § (1) bekezdésében vagy” szövegrész helyébe a „18. § (1) bekezdésében” szöveg
lép.
5. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló
484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet
a) 1. § (1) bekezdés h) pontja,
b) 11. § a) pontja,
c) 22. § (2a) és (2b) bekezdése,
d) 22. § (4) bekezdésében az „ , illetve a (2b) bekezdés” szövegrész,
e) 22. § (5) bekezdésében az „és a (2a)” szövegrész,
f) 22/A. §-a,
g) 22/B. §-a,
h) 23. § (1) bekezdés b) pontja,
i) 23. § (2) bekezdés b) pontja,
j) 23. § (4) bekezdése.

2020-11-10

A Kormány 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről.
A Kormány értékelte Magyarország járványügyi helyzetét és az eddig meghozott intézkedéseket, ennek alapján megállapította, hogy az eddig meghozott intézkedések fenntartása mellett újabb védelmi intézkedések bevezetése vált szükségessé, ezek a következők:

Este 8 óra és reggel 5 óra között kijárási tilalom lép életbe, mindenkinek haza kell érnie este 8 óráig. A kijárási tilalom alóli mentesülés egyik esete a munkavégzés, amelyet azonban igazolni szükséges.

  • Minden gyülekezés tilos.
  • Az éttermek vendéget nem fogadhatnak, vendégnek ott csak az étel elvitele céljából lehet tartózkodni. A házhoz szállítás adminisztratív terheit a Kormány csökkenti, és bevonhatóvá teszi a taxisokat a feladat ellátásába. Az üzemi étkezdék nyitva tarthatnak.
  • Az üzletek – a gyógyszertárak és a benzinkutak kivételével – este 7 óráig maradhatnak nyitva, és utána a kijárási tilalom lejártával, tehát leghamarabb reggel 5 órakor nyithatnak ki. Az e rendeletben nem említett szolgáltatók és szolgáltatások (például fodrász, masszőr, személyi edző) a szokott rendben működhetnek a kijárási tilalom szabályai mellett.
  • A szállodák turistákat nem, csak üzleti, gazdasági vagy oktatási célból érkezett vendégeket fogadhatnak.
  • Mindennemű rendezvény megtartása tilos, ideértve a kulturális eseményeket, valamint a karácsonyi vásárokat.
  • A vallási közösségek szertartásai a vallási közösség döntése szerint tarthatóak meg. A Kormány felkéri a vallási közösségeket, hogy a szertartásaik során a magatartási szabályokat az általános szabályokkal összhangban határozzák meg.
  • A sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött kell megtartani.
  • Az egyéni szabadtéri sportok gyakorlása engedélyezett. A vonatkozó jogszabályok szerint versenyszerűen sportolók e tevékenységükben nem korlátozhatóak.
  • A szabadidős létesítmények használata tilos, beleértve különösen a fitnesztermeket, fedett uszodákat, múzeumokat, könyvtárakat, mozikat, állatkerteket és korcsolyapályákat.
  • A bölcsődék, az óvodák és az általános iskolák a 8. osztályig a megszokott rend szerint nyitva tartanak, a speciális intézményi védelmi intézkedéseket az igazgató határozza meg. Az iskolák a középfokú oktatásban 9. osztálytól digitális munkarendben működnek. A középfokú intézmények kollégiumai az iskolaigazgató döntése szerint működnek.
  • Az egyetemek, főiskolák digitális munkarendre térnek át. A felsőoktatási intézmények kollégiumai bezárnak, ez alól kivételeket a rektor állapíthat meg. A tartózkodás különösen a határon túli és külföldi diákok, illetve a hatósági házi karantén kötelezettséget a kollégiumban teljesítők számára engedélyezhető.
  • Magán és családi rendezvények (például születésnap) 10 főig megtarthatóak.
  • Temetés legfeljebb 50 fővel tartható meg.
  • Esküvők lakodalom nélkül tarthatóak meg, azonban az eseményen csak meghatározott személyek vehetnek részt.
  • Kórházak, iskolák, óvodák, bölcsődék dolgozóit és a szociális intézményben dolgozókat – külön kormányrendeletben foglaltak szerint – hetente tesztelni kell.
  • A maszkviseléssel és távolságtartással kapcsolatosan eddig bevezetett szabályok továbbra is érvényesek, azzal, hogy a 10 000 főnél nagyobb település egyes közterületein a maszkviselés kötelező. A területek kijelölése a polgármester feladata.
  • Sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken a maszk viselése továbbra sem kötelező.

A fenti döntések végrehajtása céljából – általánosan kötelező magatartási szabályként – a Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, a 15. § tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 20. § és a 30. § tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 81. § (1a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a 21. § tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 31. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint
a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:

1. A maszkviselési szabályok megerősítése
1. § (1) A hatodik életévét be nem töltött kiskorú kivételével mindenki köteles
a) a tömegközlekedési eszközön,
b) a 10 000 főnél nagyobb lakónépességű település belterületén a települési önkormányzat által kijelölt közterületen, illetve nyilvános helyen, kivéve a sporttevékenység során, valamint a parkokban, illetve zöldterületeken,
c) az üzletben történő vásárlás, illetve az üzletben történő munkavégzés során,
d) – az irodák, sportolás céljára szolgáló helyiségek és az üzemi helyiségek területének kivételével – a bevásárlóközpont területén,
e) a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvényben meghatározott
ea) közlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
eb) nyilvános magánlevéltár külső személyek számára látogatható területén,
f) ügyfélfogadási időben
fa) a közigazgatási szerv ügyfelek részére nyitva álló területén,
fb) az egyetemes postai szolgáltató által vagy a postai közreműködők által üzemeltetett, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben, továbbá
fc) minden egyéb olyan helyiségben, amelyben ügyintézés céljából ügyfélfogadás zajlik, és a helyiségben – az ott foglalkoztatottakat is beleértve – rendszeresen 5 főnél többen tartózkodnak egy időben,
g) minden olyan helyiségben, amelyben tömegközlekedési eszközre várakoznak,
h) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti vendéglátó üzletben (a továbbiakban: vendéglátó üzlet)
ha) történő munkavégzés során,
hb) vendégként orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) olyan módon viselni, hogy az az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.
(2) Az egészségügyi intézmény területén – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot viselni.
(3) Az egészségügyi intézményben ápolt beteg az elhelyezésére szolgáló kórteremben nem köteles maszkot viselni.
(4) A szociális intézményben
a) az ott foglalkoztatottaknak az ellátottakkal való közvetlen érintkezéskor, vagy ha tartósan 1,5 méteren belüli távolságban tartózkodnak az ellátottakkal,
b) az ellátottaknak a közösségi programok alkalmával és a közösségi terekben való tartózkodás esetén lehetőség szerint
az (1) bekezdésben meghatározott módon maszkot kell viselniük.
2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető köteles gondoskodni arról, hogy a tömegközlekedési eszközön vagy a helyiségben tartózkodók a maszkot az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viseljék, ennek érdekében a szolgáltatás, illetve az üzemeltetett intézmény működésére, igénybevételére vonatkozó szabályozásban az igénybevétel rendjének megsértése esetén egyebekben alkalmazható intézkedéseket, szankciókat alkalmazhatja.
(2) Tömegközlekedési eszközön maszk nélkül utazó vagy a maszkot nem az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon viselő személyekkel szemben az üzemeltető a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szabályozásában köteles megteremteni a jogszerű magatartás követésének ösztönzésére irányuló további, az üzemeltető szabályozási körébe tartozó feltételeket is, legalább a viteldíjon felüli többletdíj (pótdíj) megfizetési kötelezettség előírásával.
(3) Azt a személyt, aki a tömegközlekedési eszköz vezetőjének vagy az üzemeltető más alkalmazottjának felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon a maszkot, vagy nem hagyja el a tömegközlekedési eszközt, a tömegközlekedési eszköz vezetője vagy az üzemeltető más alkalmazottja köteles
a) az utazásból kizárni,
b) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabstv.) 177/A. § (1) bekezdésébe ütköző közérdekű üzem működésének megzavarása szabálysértés elkövetésének gyanúja miatt rendőri intézkedést kezdeményezni, és
c) gondoskodni e személynek a tömegközlekedési eszközről történő leszállításáról.
(4) Azt a személyt, aki a maszkot az 1. § (1) bekezdés c)–h) pontja, valamint az 1. § (2) és (4) bekezdése esetében az üzemeltető felszólítására sem viseli az 1. § (1) bekezdésében meghatározott módon, az üzemeltető köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
2. A kijárási tilalom és a közterületi magatartási szabályok
3. § (1) Este 8 óra és reggel 5 óra között – e rendeletben meghatározott kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal,
b) munkavégzés céljából,
c) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából, valamint a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából és
d) a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportoló számára tartott
da) edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából,
db) edzés vagy sportrendezvény helyszínére közlekedés céljából,
dc) edzés vagy sportrendezvény helyszínéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően kutyasétáltatás céljából este 8 óra és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen tartózkodás azzal, hogy a kutyasétáltatás során a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely 500 méteres körzete nem hagyható el.
(4) A települési önkormányzat saját hatáskörben dönthet a kutyafuttató bezárásáról.
(5) A (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti eseteket okirattal szükséges igazolni.
(6) Az (5) bekezdés szerinti okirat tartalmi követelményeit a közbiztonságért felelős miniszter a Kormány hivatalos honlapján közzéteszi.
(7) Az (5) bekezdésben meghatározott – a (6) bekezdés szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő – okirat hiányában, este 8 óra és reggel 5 óra között, tilos a (2) bekezdés b)–d) pontja szerinti okból a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
4. § (1) Tilos a közterületen, illetve a nyilvános helyeken a csoportosulás, illetve a gyülekezés.
(2) A közterületen, a nyilvános helyen, illetve a szabadtéri sportpályákon az egyéni szabadidős sporttevékenység – különösen futás, gyaloglás, kerékpározás – gyakorlása megengedett.
(3) Tilos – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a közterületen, a nyilvános helyen, valamint a sportpályákon a csapatsportok – különösen a labdarúgás, a jégkorong, a kézilabda, a kosárlabda, a röplabda – gyakorlása.
(4) A (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedést nem kell alkalmazni a sportról szóló törvény szerint versenyszerűen sportolók számára tartott edzés és sportrendezvény alkalmával.
3. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések
5. § (1) Tilos – a 6. § szerinti kivétellel – rendezvényt, valamint gyűlést szervezni, illetve tartani.
(2) Rendezvény helyszínén – a 6. § szerinti kivétellel – a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodni tilos.
(3) Ezen alcím alkalmazásában rendezvény különösen
a) a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó esemény,
b) a kulturális esemény,
c) a sportesemény,
d) a magánrendezvény, valamint
e) a karácsonyi vásár.
(4) Ezen alcím alkalmazásában a vallási közösségek szertartása – a házasságkötés, valamint a temetés kivételével – nem minősül rendezvénynek. A szertartás megtartásáról a vallási közösség dönt.
(5) Ezen alcím alkalmazásában az online módon közvetített kulturális esemény vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás nem minősül rendezvénynek, ha a kulturális esemény vagy az élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatás helyszínén kizárólag a fellépők és a lebonyolításhoz elengedhetetlenül szükséges technikai személyzet tartózkodik.
6. § (1) A sportrendezvényen nézőként tartózkodni tilos.
(2) A sportrendezvény nézők nélkül, zárt körülmények között megtartható.
(3) A családi esemény vagy a magánrendezvény – a házasságkötés és a temetés kivételével – abban az esetben tartható meg, ha azon az egy időben jelenlévők száma nem haladja meg a tíz főt.
(4) A temetésen jelenlévők száma nem haladhatja meg az ötven főt.
(5) A házasságkötésnél kizárólag
a) a szertartás vezetője, illetve az anyakönyvezető,
b) a házasulók,
c) a házasulók tanúi,
d) a házasulók szülei, nagyszülei,
e) a házasulók testvérei és
f) a házasulók gyermekei lehetnek jelen.
7. § Az 5. § és a 6. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról a rendezvény szervezője, illetve a rendezvény helyszínéül szolgáló intézmény vagy helyiség üzemeltetője köteles gondoskodni.
4. A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések
8. § (1) Vendéglátó üzletben
a) az ott foglalkoztatottak kivételével és
b) a (2) bekezdés szerinti kivétellel tilos tartózkodni.
(2) Vendéglátó üzletben való tartózkodás – az elvitelre alkalmas ételek kiadása és szállítása érdekében – az ehhez szükséges időtartamig megengedett.
(3) Az (1) és (2) bekezdést nem kell alkalmazni
a) a munkahelyi étteremre, illetve büfére,
b) a szálláshelyen található étteremre, illetve bárra, ha ott kizárólag a szálláshely vendégét szolgálják ki,
c) a köznevelési intézmény, valamint a szakképző intézmény (a továbbiakban együtt: nevelési, oktatási intézmény) menzájára, valamint büféjére, ha ott kizárólag a nevelési, oktatási intézmény dolgozóját, illetve a nevelési, oktatási intézmény tanulóját szolgálják ki,
d) az egészségügyi intézményben található étteremre, illetve büfére.
5. Az üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések
9. § (1) Az ott foglalkoztatottak kivételével tilos este 7 óra és reggel 5 óra közötti időben
a) az üzletben,
b) a lottózóban, valamint
c) a nemzeti dohányboltban
tartózkodni.
(2) Este 7 óra és reggel 5 óra között
a) az üzlet,
b) a lottózó, valamint
c) a nemzeti dohánybolt
köteles zárva tartani.
(3) Este 7 óra és reggel 5 óra között
a) a gyógyszertár és
b) az üzemanyagtöltő-állomás
nyitva tarthat.
(4) E § alkalmazásában a vendéglátó üzlet nem minősül üzletnek.
6. A szálláshelyekre vonatkozó védelmi intézkedések
10. § (1) A szálláshelyen – e rendelet szerinti kivétellel – tilos tartózkodni.
(2) A szálláshelyen az ott foglalkoztatottak számára megengedett a tartózkodás.
(3) A szálláshelyen az üzleti, gazdasági, továbbá oktatási tevékenység céljából érkező személyek tartózkodása megengedett.
(4) A szálláshelyen a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek állományába tartozó, szolgálati feladatok ellátása érdekében elhelyezett személyek, továbbá a kirendelt egészségügyi dolgozók tartózkodása megengedett.
11. § A 8–10. § szerinti védelmi intézkedések betartatásáról
a) a vendéglátó üzlet,
b) az üzlet,
c) a lottózó,
d) a nemzeti dohánybolt,
e) a gyógyszertár,
f) az üzemanyag-töltőállomás, valamint
g) a szálláshely üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
7. A szabadidős létesítményekre vonatkozó védelmi intézkedések
12. § (1) Az e rendeletben meghatározott kivétellel tilos
a) az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott eseménynek, függetlenül annak nyilvánosságától (így különösen színház, tánc-, zeneművészet, cirkusz),
b) a mozinak,
c) az edző- és fitneszteremnek,
d) az uszodának,
e) a közfürdőnek,
f) a jégpályának,
g) az állatkertnek, a vadasparknak,
h) a kalandparknak, a vidámparknak,
i) a játszóháznak és
j) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben
meghatározott
ja) muzeális intézménynek,
jb) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézménynek,
jc) kép- és hangarchívumnak,
jd) közművelődési intézménynek,
je) közösségi színtérnek és
jf) integrált kulturális intézménynek a látogatása és e helyszíneken – az ott foglalkoztatottak kivételével – a tartózkodás.
(2) A szálláshelyen – a 10. § (3) és (4) bekezdése szerint – jogszerűen tartózkodó vendég a szálláshelyen található
(1) bekezdés szerinti helyszíneket nem látogathatja.
(3) A szálláshelyen kialakított (1) bekezdés szerinti helyszíneket a szálláshely üzemeltetője köteles zárva tartani.
(4) A jégpályák, az uszodák, az edző- és fitnesztermek és a sportlétesítmények a sportról szóló törvény szerint
versenyszerűen sportolók számára edzésen vagy sportrendezvényen való részvétel céljából látogathatóak.
13. § A 12. § szerinti védelmi intézkedés betartatásáról a 12. § (1) bekezdése szerinti helyszínek üzemeltetője, illetve vezetője köteles gondoskodni.
8. A felsőoktatási intézményekre vonatkozó intézkedések
14. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatás digitális oktatás keretei között folytatható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – felsőoktatásért felelős miniszter, a felsőoktatási intézmény rektorának kezdeményezésére felmentést adhat.
(3) Ha a felsőoktatási intézmény fenntartója nem a felsőoktatásért felelős miniszter, a rektor kezdeményezése alapján a felsőoktatási intézményt fenntartó miniszter adhat felmentést a (2) bekezdés szerinti védelmi intézkedés alól.
(4) A felsőoktatási intézmény kollégiumának és diákotthonának hallgatók általi látogatásának a rendjéről a felsőoktatási intézmény rektora dönt.
9. Az üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység és a csomagküldő kereskedelem veszélyhelyzeti szabályai
15. § (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendeletben kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) idején a lakosság ellátása céljából végzett üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható a vendéglátó üzlettel, illetve napi fogyasztási cikket értékesítő üzlettel kötött szerződés alapján.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységet az ott meghatározott feltétellel a vendéglátó üzlet, illetve a napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet is folytathatja.
(3) A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából végzett csomagküldő kereskedelem bejelentés és nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.
(4) Az (1) bekezdés szerinti nem bejelentett és nem nyilvántartott üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során termékbemutatási célból vásárlók részére utazás és rendezvény nem szervezhető.
(5) A veszélyhelyzet idején a lakosság ellátása céljából üzleten kívüli kereskedelmi tevékenység során élelmiszer is forgalmazható.
(6) A veszélyhelyzet idején az (1)–(3) bekezdésben meghatározott bejelentés és nyilvántartás nélkül végzett kereskedelmi tevékenység során kizárólag napi fogyasztási cikk és vendéglátó tevékenység keretében értékesített termék forgalmazható.

1. Adófizetési kedvezmény
1. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény alapján fennálló szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettséget az 5. § (4) bekezdése szerinti hónapra vonatkozóan nem kell teljesítenie az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató kifizetőnek a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy
foglalkoztatása tekintetében.
2. § Nem keletkezik a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 128. §-a szerinti szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége az 5. § (1) bekezdése szerinti tényleges főtevékenységet folytató hozzájárulás fizetésre kötelezettnek az 5. §
(4) bekezdése szerinti hónapra.
3. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerint rehabilitációs hozzájárulás fizetésre kötelezett 5. § (1) bekezdése szerinti kifizető egy hónapra arányosan jutó hozzájárulás-fizetési kötelezettség alól mentesül, azzal, hogy a rehabilitációs hozzájárulásra a fizetésre kötelezett a 2020. évben további előleget nem fizet.
4. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény szerinti kisvállalati adóalany, e tevékenységével összefüggésben az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakra történő kisvállalati adókötelezettsége megállapításánál nem tekinti kisvállalati adóalapnak a személyi jellegű kifizetések összegét.
5. § (1) Az 1–4. § szerinti adókedvezményekre a tényleges főtevékenységeként
1. Éttermi, mozgó vendéglátás (TEÁOR 5610) tevékenységet,
2. Rendezvényi étkeztetés (TEÁOR 5621) tevékenységet,
3. Italszolgáltatás (TEÁOR 5630) tevékenységet,
4. Filmvetítés (TEÁOR 5914) tevékenységet,
5. Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR 8230) tevékenységet,
6. Sport és szabadidős képzés (TEÁOR 8551) tevékenységet,
7. Előadó-művészet (TEÁOR 9001) tevékenységet,
8. Előadó-művészetet kiegészítő (TEÁOR 9002) tevékenységet,
9. Művészeti létesítmények működtetése (TEÁOR 9004) tevékenységet,
10. Múzeumi tevékenység (TEÁOR 9102) tevékenységet,
11. Növény-, állatkert, természetvédelmi terület működtetése (TEÁOR 9104) tevékenységet,
12. Sportlétesítmény működtetése (TEÁOR 9311) tevékenységet,
13. Sportegyesületi tevékenységet (TEÁOR 9312),
14. Testedzési szolgáltatás (TEÁOR 9313) tevékenységet,
15. Egyéb sporttevékenység (TEÁOR 9319) tevékenységet,
16. Vidámparki, szórakoztatóparki (TEÁOR 9321) tevékenységet,
17. Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR 9604) tevékenységet, vagy
18. M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenységet (TEÁOR 9329) folytató kifizető jogosult.
(2) Az (1) bekezdés 17. pontja szerinti tevékenységet végzőre akkor terjednek ki az 1–4. § szerinti rendelkezések, ha a tevékenységet végző megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló
37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.
(3) Tényleges főtevékenységnek e rendelet alkalmazásában azt a tevékenységet kell érteni, amelyből a kifizetőnek, kisvállalati adóalanynak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kifizetőt 2020. november hónapra illeti meg az 1–4. § szerinti kedvezmény.
6. § (1) Az 1. alcímben foglalt kedvezmények igénybevételének feltétele, hogy a kifizető az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaszerződés szerinti munkabér fizetési kötelezettségének eleget tesz, és a munkaszerződéseket a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 64. § (1) bekezdése szerinti felmondással nem szünteti meg az 5. § (4) bekezdése szerinti időszakban.
(2) Az 1–5. §-okban foglalt mentesség igénybevételének feltétele, hogy
a) a kifizető a munkavállalót a veszélyhelyzetre való tekintettel elbocsájtotta volna,
b) a kifizető a mentesség iránti igényét bejelenti az adóhatósághoz.
(3) A támogatás az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19- járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i, C(2020) 1863 final számú európai bizottsági közlemény [módosította: C(2020) 2215 számú közlemény, 2020. április 3., C(2020) 3156 számú közlemény, 2020. május 8., C(2020) 4509 számú közlemény, 2020. június 29., C(2020) 7127 számú közlemény, 2020. október 13.] (a továbbiakban: átmeneti közlemény) 3. 10. szakasza szerinti támogatást tartalmaz.
(4) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás halmozható más helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó, az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011.
(III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti állami támogatásnak nem minősülő általános foglalkoztatás-támogatási intézkedéssel és az Atr. 2. § 1. pontja szerinti állami támogatással, feltéve, hogy az ily módon halmozott támogatás a munkáltató tekintetében nem haladja meg az érintett munkavállalók bérköltségeinek 100%-át.
(5) A támogatással kapcsolatos minden iratot a támogatási döntést követő tíz évig meg kell őrizni.

2020-11-09

Orbán Viktor újabb korlátozásokat jelentett be, amelyek, mint az ausztriaihoz hasonlóak lesznek. Az intézkedések szerdán 0 órától lépnek életbe.
  • Este 8 és hajnal 5 között kijárási tilalom lesz, felmentést csak a munkába menők, a munkából jövők kapnak, illetve rendkívüli esetekben adható ilyen igazolás ,
  • minden gyülekezés tilos az éttermek bezárnak, csak házhoz szállítás lehetséges általános rendezvénytilalom lép életbe.
  • A családi összejöveteleken, magánrendezvényeken legfeljebb 10-en vehetnek részt a felsőoktatás csak online formában működhet, az egyetemi kollégiumokat bezárják a középiskolák 8 évfolyamai felett online oktatás lép életbe
  • a bölcsődék, óvodák és általános iskolák 14 év alattiak számára nyitva maradnak a kórházi dolgozókat, a bölcsődei, óvodai, iskolai dolgozókat hetente tesztelik, még ha ismert is, hogy a gyors teszt csak 60 százalékos eredményt ad, mondta Orbán a szállodák csak üzleti célból érkezett vendégeket fogadhatnak, turistákat nem.
  • esküvők csak lakodalom nélkül lehetségesek, az egyházi és a polgári szertartásokon a tanúk, a szülők és a testvérek vehetnek részt a temetéseken legfeljebb csak 50 ember vehet részt
  • a sportmérkőzéseket zárt kapuk mögött lehet megrendezni
  • az amatőr csapatsport tilos szabadtéren az egyéni sportolás megengedett, de az amatőr csapatsport tilos a szabadidős létesítményeket, színházakat, múzeumokat, állatkerteket zárva kell tartani

2020-11-04

Az OP Törzs állásfoglalása alapján a családi rendezvények továbbra is megtarthatóak.

A kormány a miniszterelnök bejelentése szerint kedden ezekről a szigorításokról döntött:

  • kedd éjféltől újra rendkívüli jogrend lesz, és arra kérik az országgyűlést, hogy ezt kilencven nappal hosszabbítsa meg;
  • rendezvényeken, sportrendezvényeken, mozikban, színházakban csak minden harmadik széken lehet ülni, maszk használata kivétel nélkül kötelező. A hatóság ezek betartását ellenőrzi, azokon a helyeken, ahol ezeket az intézkedéseket nem tartják be, pénzbírságot szabnak ki, és azonnal bezárják;
  • a szórakozóhelyeket bezárják, mert az operatív törzs szerint ott lehetetlen betartatni a szabályokat;
  • éjfél és hajnali öt között kijárási korlátozás lesz, éjfélig mindenkinek haza kell érnie;
  • reggeli és délutáni csúcsforgalomban járatsűrítés lesz a zsúfoltság elkerülése miatt;
  • ingyenes lesz újra a parkolás;
  • orvosok bérét megemelik.

Eszerint tilos az olyan rendezvény helyszínén tartózkodni, illetve szervezni amely rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújt. A tiltás kulcsa, ahol a zene a főszolgáltatás. Ebbe ugyanakkor a rendelet szerint nem tartoznak bele azok a rendezvények, amelyekre ülőjegyet kell venni.

A Kormány 479/2020. (XI. 3.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet idején alkalmazandó további védelmi intézkedésekről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára, a 13. és 14. § tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A kijárási korlátozás
1. § (1) Éjfél és reggel 5 óra között – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – mindenki köteles a lakóhelyén, a tartózkodási helyén vagy a szálláshelyén tartózkodni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) munkavégzés céljából,
b) a munkavégzés helyére történő közlekedés céljából,
c) a munkavégzés helyéről a lakóhelyre, a tartózkodási helyre, illetve a szálláshelyre történő közlekedés céljából vagy
d) egészségkárosodással, életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet esetén, valamint életvédelmi céllal éjfél és reggel 5 óra között megengedett a lakóhely, a tartózkodási hely vagy a szálláshely elhagyása, illetve a közterületen történő tartózkodás.
(3) Ha az Országgyűlés e rendelet hatályát meghosszabbítja, az (1) bekezdés szerinti kijárási korlátozás hatályának a fenntartásról a Kormány legkésőbb 2020. november 30-án döntést hoz.
2. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések
2. § (1) Tilos az olyan rendezvény helyszínén tartózkodni,
a) amely rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, nyilvános, valamint nem nyilvános, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújt és
b) amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.
(2) Tilos az (1) bekezdés szerinti rendezvényt szervezni, illetve tartani.
3. A kulturális rendezvényekre és helyszínekre, a mozi előadásokra, valamint a sportrendezvényekre vonatozó védelmi intézkedések
3. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti rendezvény fogalma alá nem tartozó, az előadó-művészet valamennyi ágának fellépése céljából megtartott esemény, függetlenül annak nyilvánosságától – különösen színház, tánc-, zeneművészet –, a mozielőadás, valamint a nem nemzetközi sportrendezvény (a továbbiakban együtt: kulturális vagy sportrendezvény) a (2) és (3) bekezdés szerint tartható meg.
(2) A kulturális vagy sportrendezvény nézőterén a nézők – a páholyok kivételével –
a) csak minden harmadik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között két ülőhelyet üresen kell hagyni és
b) a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyeket nem foglalhatják el, azzal, hogy az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között is lehetőség szerint 1,5 méteres távolságot kell biztosítani.
(3) A kulturális vagy sportrendezvény során a nézők – a nézőtéren kialakított ülőhelyeken kívül – 1,5 méteres távolságot kötelesek egymástól megtartani, különösen
a) a páholyokban,
b) a kulturális vagy sportrendezvény szünetében,
c) a kulturális vagy sportrendezvény létesítményének területén, illetve
d) a kulturális vagy sportrendezvény helyszínén található vendéglátó üzletben.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedések betartásáról és az ahhoz szükséges feltételek biztosításáról a kulturális vagy sportrendezvény szervezője, illetve a kulturális vagy sportrendezvény helyszínének üzemeltetője köteles gondoskodni. Azt a személyt, aki a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja felszólítására sem tartja meg a (2) és (3) bekezdés szerinti védelmi intézkedéseket, a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
(5) A nemzetközi sportrendezvényekre a 9. §-ban meghatározottakon túl a nemzetközi szövetség előírásai alkalmazandóak.
4. § (1) A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott
a) muzeális intézmény,
b) nyilvános könyvtári ellátást biztosító intézmény,
c) kép- és hangarchívum,
d) közművelődési intézmény,
e) közösségi színtér, valamint
f) integrált kulturális intézmény látogatható, azzal, hogy a látogatók kötelesek egymástól 1,5 méter távolságot tartani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelmi intézkedés betartásáról az (1) bekezdés szerinti intézmény üzemeltetője köteles gondoskodni. Azt a személyt, aki az üzemeltető, vagy az üzemeltető alkalmazottja felszólítására sem tartja meg a másik személytől az 1,5 méter távolságot, az üzemeltető vagy az üzemeltető alkalmazottja köteles a látogatásból kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a helyiséget, illetve a területet elhagyja.
5. § (1) A 3. és 4. § szerinti kötelezettségek betartását az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) ellenőrzi.
(2) Ha a rendőrség az ellenőrzés során a 3. § (4) bekezdése vagy a 4. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.) 38/B. §-ától eltérően
a) figyelmeztetést alkalmaz,
b) 100 000 forinttól 1 000 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki,
c) a helyiséget, területet, intézményt, illetve a helyszínt – a sportrendezvény helyszíne kivételével – legalább
egy napra, legfeljebb egy év időtartamra ideiglenesen bezárathatja, vagy
d) a sportrendezvény helyszíne esetében elrendeli, hogy a helyszínen legalább egy, de legfeljebb tíz sportrendezvényt nézők nélkül, zárt kapus formában kell megtartani.
(3) Ha a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdés d), f) és j) pontja esetében a rendőrség az ellenőrzés során az R. 2. §
(1) bekezdése, az R. 2. § (4) bekezdése, az R. 2. § (4a) bekezdés a) pontja vagy az R. 2. § (4b) bekezdése szerinti kötelezettség megszegéséről szerez tudomást, a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményt alkalmazza.
(4) A rendőrség a (2) bekezdés b) és c), illetve b) és d) pontja szerinti jogkövetkezményt együtt is kiszabhatja.
(5) A (2) bekezdés szerinti szankció azonos napon több egymást követő ellenőrzés alkalmával is kiszabható.
(6) A (2) bekezdés szerinti szankció nem alkalmazható, ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a szükséges intézkedéseket megtette a jogellenes helyzet felszámolása érdekében, így különösen, ha
a) a jogsértő személyt felszólította távozásra, és
b) azt követően, hogy a jogsértő személy a távozásra történő felszólításnak nem tett eleget, a rendőrséget értesítette.
(7) Ha a szervező, az üzemeltető, illetve a szervező vagy az üzemeltető alkalmazottja a (6) bekezdés szerinti, a jogellenes helyzet felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket nem tette meg, vagy azokat csak részben tette meg, a rendőrség a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásánál az üzemeltető által tett, a jogszerű állapot helyreállítására irányuló intézkedéseket figyelembe veszi.
(8) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.
(9) A bírságot a bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.
(10) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.
(11) A (2) és (3) bekezdés szerinti jogkör gyakorlója az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság.

2020-09-18

A Kormány 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában, valamint a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3. § (1) bekezdés b) pontja tekintetében a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. és a 3. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 4. alcím tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 6. és 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

3. A zenés, táncos rendezvények megtartására és a vendéglátó üzletek nyitva tartására vonatkozó rendelkezések 6. § (1) A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti zenés, táncos rendezvény (a továbbiakban: rendezvény) – függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt.
(2) A rendezvény helyszínén – az ott foglalkoztatottak kivételével – 23.00 óra után 06.00 óráig tilos tartózkodni.
7. § (1) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tilos tartózkodni.
(2) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az élelmiszer elvitelre történő megrendelése és átvétele, valamint a vételár megfizetése céljából és időtartamára megengedett a tartózkodás.

Kedves Menyasszonyok, vőlegények és szolgáltató kollégák!
Megérkezett az Operatív Törzstől a kérdéseinkre a válasz, amit most közzé is teszünk!
És akkor az email:
“Köszönjük, hogy megkeresésével ügyfélszolgálatunkhoz fordult.
Ügyfélszolgálatunk feladatköre a járványhelyzetet érintő általános tájékoztatásra korlátozódik. Az Ügyfélszolgálatunk által kiadott információk kötelező erővel nem bírnak, hivatalos állásfoglalásnak nem tekinthetők.
A Kormány 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről:
7. §Amennyiben a lakodalom vendéglátó üzletben kerül megrendezésre, abban az esetben 23.00 órakor véget kell érnie.
(1) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – tilos tartózkodni. (2) A vendéglátó üzletben 23.00 óra után 06.00 óráig az élelmiszer elvitelre történő megrendelése és átvétele, valamint a vételár megfizetése céljából és időtartamára megengedett a tartózkodás.
Az Országos Rendőr Főkapitányság tájékoztatása alapján, amennyiben a lakodalom vendéglátó üzletben kerül megrendezésre, abban az esetben 23.00 órakor véget kell érnie, illetve, ha nem vendéglátó üzletben kerül megrendezésre, akkor 23:00-kor nem kell elhagyni a helyszínt.
Második kérdésére válaszolva, amennyiben a lakodalom helyszíne (például.: sátor, kerthelység) az adott vendéglátó egységhez tartozik, abban az esetben vonatkozik az eseményre a 23:00 órás helyszínelhagyás.
Továbbá méltányossági kérelem beadására lakodalmakkal, rendezvényekkel kapcsolatban nincs mód a jelenlegi szabályozások szerint.
További kérdés esetén forduljon hozzánk ismét bizalommal.
Tisztelettel:
Vigh Abigél
Telefon: +36-80-277-455
E-mail: koronavirus@1818.hu”

A veszélyhelyzet visszavonásával új jogszabály lépett életbe a rendezvények vonatkozásában, az eddig 200 főben maximalizált létszám, 2020.06.18-tól 500 főre változott.

A Kormány 285/2020. (VI. 17.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Védelmi intézkedések
1. § (1) A (3) bekezdés szerinti kivétellel mindenki köteles
a) a tömegközlekedési eszközön, valamint
b) az üzletben történő vásárlás során a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni.
(2) A vendéglátó üzlet belső (zárt) részében az ott dolgozók – a vendégek által látogatható területen – kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt (például orvosi maszk, sál, kendő) viselni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szájat és az orrot eltakaró eszközt nem kell viselnie a hatodik életévét be nem töltött kiskorúnak.
2. A zenés, táncos rendezvények megtartására vonatkozó rendelkezések
2. § A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott, a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti zenés, táncos rendezvény (a továbbiakban: rendezvény) – függetlenül annak nyilvános vagy nem nyilvános, valamint alkalmi vagy rendszeres jellegétől – abban az esetben tartható meg, ha a rendezvény helyszínén a jelenlévők létszáma – beleértve az ott foglalkoztatott személyeket – egy időben nem haladja meg az 500 főt.
3. Záró rendelkezések
3. § E rendelet 1. §-a szerinti rendelkezés a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 239/A. § (1) bekezdésében meghatározott védelmi intézkedés megszegése szabálysértés alkalmazásában védelmi intézkedésnek minősülnek.
4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

2020-08-30

A Kormány 407/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelete a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról A Kormány az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 16. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Kormány Magyarország közrendjét és belső biztonságát fenyegető komoly veszély fennállása miatt az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 13. §-a alapján kihirdeti, hogy a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk
1. pontja szerinti teljes belső határon a határellenőrzést ideiglenesen visszaállítja.
2. § Hatályát veszti az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humán járvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 41/2020. (III. 11.) Korm. rendelet.

A Kormány 408/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól A Kormány az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 9. §, a 10. § és a 19. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a 16. § tekintetében az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdés
a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések
1. § (1) E rendelet hatálya a magánútlevéllel, valamint egyéb úti okmánnyal végrehajtott nem hivatalos célú határátlépésre terjed ki.
(2) E rendelet alkalmazásában a magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik,
a) aki Magyarországon állandó tartózkodásra jogosult, és családtagja, ha ezt a jogát okmánnyal igazolja, illetve
b) aki rendelkezik az idegenrendészeti hatóság valamely jogcímen 90 napot meghaladó idejű tartózkodásra kiadott, érvényes, Magyarország területén való tartózkodásra jogosító engedélyével, és az erről szóló okmányt belépéskor bemutatja,
c) aki magyarországi sportszervezetnek a sportról szóló törvény szerinti versenyzője, illetve sportszakembere,
ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére,

d) aki a külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen magyarországi sportszervezet általi – névre szólóan kiadott – meghívással, illetve delegálással részt vevő személy, ha külföldön megrendezésre kerülő nemzetközi sporteseményen való részvételét követően lép be Magyarország területére.
(3) E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a teherforgalomban történő határátlépésre,
b) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 6/A. § (2) bekezdése szerinti hivatalos útlevéllel történő
határátlépésre, valamint
c) arra a személyre, aki a Magyarországra való belépés során hitelt érdemlően igazolja, hogy a határátlépésre jelentkezés napját megelőző 6 hónapon belül a COVID-19 betegségen (a továbbiakban: fertőzés) átesett.
(4) E rendelet alkalmazásában hivatalos célú határátlépés a magánútlevéllel, valamint az egyéb úti okmánnyal végrehajtott hivatalos látogatás céljából történő határátlépés.
2. A magyar állampolgárok Magyarországra történő belépésének szabályai
2. § (1) Külföldről érkező magyar állampolgár, illetve a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagja (a továbbiakban együtt: magyar állampolgár) személyforgalomban Magyarországra történő belépése során – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles.
(2) Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatal népegészségügyi feladatai ellátásáról, továbbá az egészségügyi államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 385/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése
alapján hatáskörrel rendelkező népegészségügyi feladatkörében eljáró, illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: illetékes járványügyi hatóság) által meghatározottak szerint kijelölt karanténban vagy – ha az nem jelent járványügyi kockázatot – hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.
3. § Ha a magyar állampolgár esetében az egészségügyi vizsgálat fertőzés gyanúját nem állapítja meg, és
a) a magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, 14 napra hatósági házi karanténban,
b) a nem külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban,
c) a külföldön élő magyar állampolgár magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.
4. § (1) A 3. § szerinti karanténban elhelyezett személy kérelmére a karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti a karanténban elhelyezett személy számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai
vizsgálaton – SARS-CoV-2 PCR teszt – vegyen részt a (2) bekezdés szerinti felmentés megadása érdekében.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a két alkalommal elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – igazolja, hogy a karanténban elhelyezett személy szervezetében a SARS-CoV-2 koronavírus a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható, a karantént előíró rendelkezés alól a karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság felmentést ad.
3. A magyar állampolgársággal nem rendelkezők Magyarországra történő belépésének szabályai
5. § Nem magyar állampolgár személyforgalomban Magyarország területére – törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel – nem léphet be.
6. § (1) Az 5. §-ban meghatározott rendelkezések alól a (2) bekezdésben meghatározott esetekben a Magyarország területére történő tervezett belépés helye szerint illetékes helyi rendőri szerv, a Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren történő határátlépés esetén a BRFK XVIII. kerületi Rendőrkapitányság (a továbbiakban: rendőri szerv) kérelemre felmentést adhat.
(2) A rendőri szerv az (1) bekezdés szerint – a (8) bekezdés szerinti kivétellel – engedélyezheti a beutazást, ha a kérelmező igazolja, hogy a belépés célja
a) a magyarországi bírósági vagy hatósági eljáráshoz kapcsolódó, magyar bíróság vagy hatóság által kiállított okirattal igazolt eljárási cselekményen történő részvétel,
b) olyan üzleti célú tevékenység vagy egyéb munkavégzés, amelyek indokoltságát központi kormányzati igazgatási szerv, önálló szabályozó szerv vagy autonóm államigazgatási szerv meghívólevelével igazolja,
c) az egészségügyi intézmény beutalójával vagy más megfelelő igazolással egészségügyi ellátás igénybevétele,
d) a hallgatói vagy a tanulói jogviszony alapján fennálló tanulmányi vagy vizsgakötelezettség teljesítése, ha ezt az oktatási intézmény által kiállított igazolás tanúsítja,
e) a fuvarozási tevékenységgel összefüggő munkavégzéshez kapcsolódó utazás személyforgalomban, amelynek célja a fuvarfeladat kiindulópontjára (munkavégzés megkezdésének helyszínére) történő eljutás vagy az ilyen munkavégzést követően személyforgalomban történő hazatérés, ha ezt a munkáltató által
kiállított igazolás tanúsítja,
f ) a családi eseményeken (házasságkötés, keresztelő, temetés) részvétel,
g) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozó gondozása, ápolása,
h) a kiemelt jelentőségű, nemzetközi vonatkozású sport-, kulturális, illetve egyházi rendezvényen történő részvétel vagy
i) az a)–h) ponton kívüli méltányolható ok.
(3) Az (1) bekezdés szerinti kérelem
a) kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, magyar, illetve angol nyelven nyújtható be,
b) benyújtható törvényes képviselő vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazásban megjelölt meghatalmazott útján is.
(4) Ha a beutazásra ugyanabban az időpontban kerül sor, és a beutazás indoka azonos, úgy az érintett személyek meghatalmazásának csatolása esetén egy meghatalmazott több személy nevében egy kérelmet terjeszthet elő.
(5) Azonos okból és időpontban történő határátlépés esetében a kérelmezővel egy háztartásban élő közeli
hozzátartozók tekintetében – a (4) bekezdés alkalmazásával – elegendő egy kérelmet benyújtani.
(6) A kérelemben fel kell tüntetni a beutazás (2) bekezdés szerinti célját, meg kell nevezni az érintett személyazonosításra alkalmas, az államhatár átlépéséhez felhasználni kívánt okmányt, meg kell adni az okmány azonosító számát, valamint a kérelemhez csatolni kell
a) – ha az a kérelem indokára figyelemmel lehetséges – a beutazás (2) bekezdés szerinti célját igazoló irat másolatát,
b) meghatalmazott útján történő eljárás esetén a meghatalmazást.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem kizárólag
a) elektronikus ügyintézés keretében cégkapuról vagy ügyfélkapuról megküldött elektronikus űrlap,
b) cégkapu vagy ügyfélkapu igénybevételi lehetőségének hiányában a rendőrség internetes honlapján elérhető intelligens űrlap kitöltésével és beküldésével nyújtható be.
(8) A kérelmet a rendőri szerv elutasítja, ha
a) a beutazás (2) bekezdés szerinti céljával kapcsolatban kétség merül fel,
b) a beutazás
ba) járványügyi,
bb) közbiztonsági vagy
bc) nemzetbiztonsági okból kockázatos.
(9) A rendőri szerv határozatával szemben benyújtott fellebbezést a rendőri szerv irányítását ellátó megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányság bírálja el.
7. § (1) A kérelem megalapozottságának igazolása érdekében a 6. § (2) bekezdése és a 6. § (6) bekezdés a) pontja alapján benyújtott irat (a továbbiakban: megalapozottságot igazoló irat) eredeti példányát a Magyarország területére történő belépéskor a beutazási tilalom alól felmentett személy (a továbbiakban: engedélyes) köteles a rendőr
felhívására bemutatni.
(2) Ha az engedélyes az (1) bekezdés szerint a megalapozottságot igazoló irat eredeti példányát nem mutatja be, vagy annak hitelességével kapcsolatban a belépéskor kétség merül fel, a belépést meg kell tagadni.
(3) Az engedélyes a Magyarországra való belépés során egészségügyi vizsgálaton eshet át, amelynek tűrésére köteles,
a) akinél az egészségügyi vizsgálat a fertőzés gyanúját állapítja meg, Magyarország területére nem léptethető be,
b) akinél az egészségügyi vizsgálat során a fertőzés gyanúja nem merül fel, 14 napra az illetékes járványügyi hatóság által kijelölt karanténban vagy hatósági házi karanténban kerül elhelyezésre.
(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti karanténban elhelyezett személy kérelmére a karantént elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság engedélyezheti a karanténban elhelyezett személy számára, hogy 5 napon belül, legalább 48 óra különbséggel, két alkalommal az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris
biológiai vizsgálaton – SARS-CoV-2 PCR teszt – vegyen részt az (5) bekezdés szerinti felmentés megadása érdekében.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti esetben a két alkalommal elvégzett molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 PCR teszt – igazolja, hogy a (3) bekezdés b) pontja szerinti karanténban elhelyezett személy szervezetében a SARS-CoV-2 koronavírus a vizsgálat időpontjában nem volt kimutatható, a karantént előíró rendelkezés alól a karantént
elrendelő határozat kiadására illetékes járványügyi hatóság felmentést ad.

2020-06-16

A Kormány 281/2020. (VI. 16.) Korm. rendelete a határátlépésre vonatkozó különös szabályokról szóló 263/2020. (VI. 6.) Korm. rendelet módosításáról A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A határátlépésre vonatkozó különös szabályokról szóló 263/2020. (VI. 6.) Korm. rendelet 2. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
[Az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályaitól eltérően Magyarország területére az alábbi államok állampolgára beléphet:]
„f) Románia.”
2. § A határátlépésre vonatkozó különös szabályokról szóló 263/2020. (VI. 6.) Korm. rendelet 3. §-a a következő f) ponttal egészül ki:
(A magyar állampolgár az alábbi államok területéről Magyarország területére – a Korm. rendelet szabályaitól eltérően – beléphet:)
„f) Románia.”
3. § Ez a rendelet 2020. június 17-én lép hatályba.

2020-06-06

A Kormány 263/2020. (VI. 6.) Korm. rendelete a határátlépésre vonatkozó különös szabályokról
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban történő határátlépésre.
2. A Magyarországra történő belépés szabályai
2. § Az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályaitól eltérően Magyarország területére az alábbi államok állampolgára beléphet:
a) Cseh Köztársaság,
b) Németországi Szövetségi Köztársaság,
c) Osztrák Köztársaság,
d) Szlovák Köztársaság.
3. § A magyar állampolgár az alábbi államok területéről Magyarország területére – a Korm. rendelet szabályaitól eltérően – beléphet:
a) Cseh Köztársaság,
b) Németországi Szövetségi Köztársaság,
c) Osztrák Köztársaság,
d) Szlovák Köztársaság.
4. § A magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik azon EGT-állampolgár, aki állandó tartózkodásra jogosult, és ezt a jogát állandó tartózkodási kártyával igazolja.
3. Záró rendelkezések
5. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. június 7-én 8 órakor lép hatályba.
(2) A 6. § 2020. június 21-én lép hatályba.
6. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
7. § Hatályát veszti az Osztrák Köztársaságból, a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről szóló 262/2020. (VI. 5.) Korm. rendelet.

2020-06-05

Minden korlátozás nélkül utazhatnak egymás országainak területeire a magyar, a cseh, az osztrák és a szlovák állampolgárok, nem kell ezentúl sem negatív koronavírusteszt, és karanténba sem kell vonulni az Ausztriába, Csehországba és Szlovákiába történő utazás, valamint az ezen országokból történő hazatérés esetén, egyben megszűnik az eddigi 48 órás korlátozás is, jelentette be Szijjártó Péter a Facebookon.

A Kormány 259/2020. (VI. 4.) Korm. rendelete az autós zenei rendezvényekről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § (1) Az autós könnyűzenei koncertek megtartásáról szóló 248/2020. (V. 28.) Korm. rendelet alapján 2020. május 29. napja és 2020. május 31. napja között megtartott
a) autós könnyűzenei koncertekkel kapcsolatos pozitív biztonsági és járványügyi tapasztalatokra,
b) az autós könnyűzenei koncertek közönség általi kedvező fogadtatására, valamint
c) az autós zenei rendezvényekre felmerült igények kielégítésére
figyelemmel indokolt, hogy az autós zenei rendezvények megrendezésére sor kerülhessen.
(2) Ha a rendezvényre vonatkozó jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételeket a rendezvény szervezője (a továbbiakban: szervező) biztosítja, az autós zenei rendezvény – az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelet 4. § (1) bekezdésétől, valamint a szabadtéri rendezvényekről szóló 241/2020. (V. 27.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdésétől eltérően – megtartható.
(3) Az autós zenei rendezvény olyan élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény, amely során a közönség tagjai a rendezvény helyszínére jutás céljából használt személygépkocsiban tartózkodnak a rendezvény során.
2. § (1) A szervező határozza meg az autós zenei rendezvény látogatásának feltételeit.
(2) A szervező a közönség tagjait az (1) bekezdés szerinti feltételekről tájékoztatja. Az (1) bekezdés szerinti feltételek betartatása a szervező felelőssége.
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
4. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

2020-06-04

Az autós koncerteket azonnali hatállyal engedélyezik.

2020-05-28

A Kormány 241/2020. (V. 27.) Korm. rendelete a szabadtéri rendezvényekről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 7. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya nem terjed ki
a) a vallási közösség szertartására,
b) a polgári házasságkötésre,
c) a temetésre,
d) a védelmi intézkedések következő üteméről szóló 207/2020. (V. 15.) Korm. rendelet és a fővárosi védelmi intézkedésekről szóló 211/2020. (V. 16.) Korm. rendelet szerinti családi rendezvényre,
e) a gyűlésre,
f) a szabadtéri múzeumra és
g) az állatkertre.
2. Általános rendelkezések
2. § (1) Ha a rendezvényre vonatkozó jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételeket a rendezvény szervezője (a továbbiakban: szervező) biztosítja, a szabadtéri rendezvény – az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humán járvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelettől eltérően – megtartható, a szabadtéri rendezvény helyszínén való tartózkodás megengedett.
(2) Az (1) bekezdés szerinti feltétellel a szabadtéri sportrendezvény a sportrendezvényekkel és sportedzésekkel kapcsolatos intézkedésről szóló 170/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően nézők részvételével megtartható.
(3) E rendelet alkalmazásában szabadtéri rendezvény az olyan rendezvény, amely teljes időtartamában minden oldalról fallal körülhatárolt, fedett épületen kívül zajlik.
2878 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 123. szám
(4) Szabadtéri rendezvénynek minősül az a (3) bekezdés szerinti rendezvény, amely során a nézőket az időjárás viszontagságaitól sátorral védik (például cirkuszsátor).
(5) Szabadtéri rendezvénynek minősül az a (3) bekezdés szerinti rendezvény, amely a rendezvény céljából épített fallal körülhatárolt, fedetlen vagy részben fedett létesítményben zajlik (például stadion, uszoda, szabadtéri színpad, szabadtéri mozi).
(6) E rendelet alkalmazásában rendezvény különösen a sportrendezvény, valamint
a) a színházi előadás,
b) a mozi,
c) a cirkusz,
d) a muzeális intézményen kívül rendezett képzőművészeti kiállítás,
e) az irodalmi és könyvszakmai rendezvény,
f) a közgyűjtemény, közművelődési intézmény, illetve közösségi színtér által szervezett rendezvény
[az a)–f) pont a továbbiakban együtt: kulturális rendezvény].
3. A nemzeti parkra vonatkozó szabályok
3. § (1) A természet védelméről szóló törvény szerinti nemzeti park igazgatóságok által fenntartott szabadtéri bemutató létesítmény (a továbbiakban: bemutató létesítmény) látogatható.
(2) A szabadtéri bemutató létesítmény látogatása során mindenki köteles a másik embertől lehetőség szerint legalább
1,5 méter távolságot tartani.
(3) A szabadtéri bemutató létesítményt fenntartó nemzeti park igazgatóság vezetője intézkedik olyan működési rend kialakításáról, amely biztosítja a (2) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülését.
4. Kulturális és sportrendezvények látogatására vonatkozó közös szabályok
4. § (1) Ha a szabadtéri rendezvény nézőterén ülőhelyek kerültek kialakításra, akkor a nézők – a páholyok kivételével –
a) csak minden negyedik ülőhelyet foglalhatják el, két néző között három ülőhelyet üresen kell hagyni, és
b) a közvetlenül egymás mögötti ülőhelyeket nem foglalhatják el, azzal, hogy az egymás mellett és a különböző sorokban ülők között is lehetőség szerint legalább 1,5 méteres távolságot (a továbbiakban: védőtávolság) kell biztosítani.
(2) A szabadtéri rendezvény során a nézők – a nézőtéren kialakított ülőhelyeken kívül – a védőtávolságot kötelesek egymástól megtartani, különösen
a) a páholyokban,
b) a szabadtéri rendezvény szünetében,
c) a szabadtéri rendezvény létesítményének területén, illetve a szabadtéri rendezvény helyszínén található vendéglátó üzletben, valamint
d) az olyan szabadtéri rendezvényen, amely helyszínén ülőhelyek nem kerültek kialakításra.
(3) Az e rendelet szerinti védelmi intézkedések betartásához szükséges feltételek biztosítása a szervező felelőssége.
(4) A szervező gondoskodik a szabadtéri rendezvény azon látogatójának szabadtéri rendezvény helyszínéről történő eltávolításáról, aki e rendelet szerinti védelmi intézkedéseket megszegi.
5. Egyes rendezvényen való részvétel tilalma
5. § (1) Függetlenül annak nyilvánosságától, tilos tartózkodni a nem zárt helyen tartott, a (2) bekezdés szerinti zenés, táncos rendezvény helyszínén.
(2) Zenés, táncos rendezvény a rendszeresen vagy meghatározott alkalomból, illetve időpontban tartott, válogatott lemezbemutatás vagy élő előadás útján nyújtott zeneszolgáltatást főszolgáltatásként nyújtó rendezvény (például: fesztivál, könnyűzenei koncert, táncház, táncklub, diszkó, rockklub), amelyen a részvételhez nem kell megváltott ülőhellyel rendelkezni.
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 123. szám 2879
6. Záró rendelkezések
6. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel

A vendéglátó üzletekre vonatkozó védelmi intézkedések
2. § (1) A vendéglátó üzlet belső (zárt) részében – így különösen az étteremben, a kávézóban, a cukrászdában, a büfében, a presszóban – a tartózkodás és a megrendelt étel, illetve ital elfogyasztása – a (2) bekezdésben meghatározottak szerint – megengedett.
(2) A vendéglátó üzlet belső (zárt) részében
a) az ott dolgozók – a vendégek által látogatható területen – kötelesek a szájat és az orrot eltakaró eszközt
(például orvosi maszk, sál, kendő) viselni, és
b) a védelmi intézkedésekről szóló rendelet szerinti védőtávolság betartása kötelező.

5. A családi rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések
5. § (1) 2020. június 1. napjától a temetést, valamint a házasságkötést követő családi rendezvény megtartható, ha a résztvevők száma nem haladja meg a 200 főt.
(2) 2020. június 1. napjától a házasságkötés és a házasságkötést követő családi rendezvény vendéglátó üzletben, valamint szálláshelyen is megtartható, és azon zenés szolgáltatás biztosítható.
(3) Az (1) bekezdés szerinti családi rendezvény során a védelmi intézkedésekről szóló rendelet szerinti védőtávolság betartása kötelező.

Budapesten:

5. A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések
6. § (1) A veszélyhelyzeti rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott korlátozások érvényben maradnak azzal, hogy a vallási közösség szertartása, továbbá a polgári házasságkötés és temetés, valamint a (3) bekezdés szerinti családi rendezvény megtartható.
(2) A vallási közösség szertartása, továbbá – a házasuló felek kivételével – a polgári házasságkötés és temetés során biztosítani kell a védőtávolság megtartását.
(3) 2020. június 15. napjától a temetést, valamint a házasságkötést követő családi rendezvény megtartható, ha a résztvevők száma nem haladja meg a 200 főt.
(4) 2020. június 15. napjától a házasságkötés és a házasságkötést követő családi rendezvény vendéglátó üzletben, valamint szálláshelyen is megtartható és azon zenés szolgáltatás biztosítható.
(5) A (3) bekezdés szerinti családi rendezvény során az e rendelet szerinti védőtávolság betartása kötelező.

Budapest kivételével a zeneszolgáltatást a vendéglátó üzletekben és a szálláshelyek vendéglátó helyiségeinek területén már nem korlátozzák a járványra vonatkozó rendelkezések” – tudatta közleményében a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete (MZTSZ). Az elmúlt hónapokban jövedelem nélkül maradt zenészek foglalkoztatásának lehetőségét nyitják meg, legalábbis azok számára, akik „nem koncert, fesztivál vagy más, a zenét, mint főszolgáltatást nyújtó feltételek között folytatják tevékenységüket.

Határainkat érintő változások.

2020-05-28

A Kormány 243/2020. (V. 28.) Korm. rendelete a Szlovén Köztársaságból történő határátlépésről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban történő határátlépésre.
2. A Magyarországra történő belépés szabályai
2. § (1) A szlovén állampolgár és a magyar állampolgár a Szlovén Köztársaság területéről Magyarország területére – az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet szabályaitól eltérően – beléphet.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint Magyarország területére belépett
a) magyar állampolgár,
b) Magyarország területén tartózkodó szlovén állampolgár a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tünetét észleli, akkor a lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét nem hagyhatja el, és haladéktalanul köteles telefonon értesíteni a járványügyi hatóságot.
3. § A magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik azon EGT-állampolgár, aki állandó tartózkodásra jogosult, és ezt a jogát állandó tartózkodási kártyával igazolja.
3. Záró rendelkezések
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2020. május 28-án 15 órakor lép hatályba.
(2) Az 5. § 2020. június 11-én lép hatályba.
5. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

2020-05-26

A Kormány 235/2020. (V. 26.) Korm. rendelete a Cseh Köztársaságból és a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban történő határátlépésre.
2. A Magyarországra történő belépés szabályai
2. § (1) A Cseh Köztársaság állampolgára Magyarország területére – az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről  M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2020. évi 121. szám 2835 szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályaitól eltérően – beléphet, ha
a Magyarország területén történő tartózkodása nem haladja meg a 48 órát.
(2) A Szlovák Köztársaság állampolgára Magyarország területére – a Korm. rendelet szabályaitól eltérően – beléphet, ha a Magyarország területén történő tartózkodása nem haladja meg a 48 órát.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint Magyarország területén tartózkodó cseh állampolgár, valamint szlovák állampolgár Magyarország területét a belépést követő 48 órán belül köteles elhagyni, ha erre nem kerül sor, a Korm. rendelet szabályait kell alkalmazni.
3. § (1) A magyar állampolgár
a) a Cseh Köztársaság, illetve
b) a Szlovák Köztársaság területéről Magyarország területére – a Korm. rendelet szabályaitól eltérően – beléphet, ha az a) vagy a b) pont szerinti országban történő tartózkodása nem haladta meg a 48 órát.
(2) A magyar állampolgár – a Korm. rendelet, valamint az Osztrák Köztársaságból történő határátlépésről szóló 216/2020. (V. 21.) Korm. rendelet szabályaitól eltérően – az Osztrák Köztársaság területéről beléphet Magyarország területére, ha valószínűsíti, hogy a kiutazásának végcélja a Cseh Köztársaság volt és az ott tartózkodása nem haladta meg a 48 órát.
4. § A magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik azon EGT-állampolgár, aki állandó tartózkodásra jogosult, és ezt
a jogát állandó tartózkodási kártyával igazolja.

2020-05-25

A Kormány 226/2020. (V. 25.) Korm. rendelete a Szerb Köztársaságból történő határátlépésről A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban történő határátlépésre.
2. A Magyarországra történő belépés szabályai
2. § (1) A szerb állampolgár és a magyar állampolgár a Szerb Köztársaság területéről Magyarország területére – az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet szabályaitól eltérően – beléphet.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint Magyarország területére belépett
a) magyar állampolgár,
b) Magyarország területén tartózkodó szerb állampolgár a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tünetét észleli, akkor a lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét nem hagyhatja el, és haladéktalanul köteles telefonon értesíteni a járványügyi hatóságot.
3. § A magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik azon EGT-állampolgár, aki állandó tartózkodásra jogosult, és ezt a jogát állandó tartózkodási kártyával igazolja.

2020-05-21

A Kormány 216/2020. (V. 21.) Korm. rendelete az Osztrák Köztársaságból történő határátlépésről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire, az 5. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban történő határátlépésre.
2. A Magyarországra történő belépés szabályai
2. § (1) Az osztrák állampolgár és a magyar állampolgár az Osztrák Köztársaság területéről Magyarország területére – az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet szabályaitól eltérően – beléphet, ha a belépést megelőző 4 napnál nem régebben készült, az egészségügyi szakmai szabályoknak megfelelő, molekuláris biológiai vizsgálat – SARS-CoV-2 teszt – eredményét tartalmazó, angol vagy magyar nyelvű okirattal igazolja, hogy SARS-CoV-2 koronavírus a szervezetében aktuálisan nem mutatható ki.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint Magyarország területére belépett
a) magyar állampolgár,
b) Magyarország területén tartózkodó osztrák állampolgár a belépést követő 14 napon belül COVID-19 fertőzés tünetét észleli, akkor a lakóhelyét, tartózkodási helyét vagy szálláshelyét nem hagyhatja el, és haladéktalanul köteles telefonon értesíteni a járványügyi hatóságot.
3. § A magyar állampolgárral azonos megítélés alá esik azon EGT-állampolgár, aki állandó tartózkodásra jogosult, és ezt a jogát állandó tartózkodási kártyával igazolja.
3. Záró rendelkezések
4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 5. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
5. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

A Kormány 218/2020. (V. 21.) Korm. rendelete a Szlovák Köztársaságból történő határátlépésről
A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,
a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A rendelet hatálya
1. § E rendelet hatálya nem terjed ki a teherforgalomban történő határátlépésre.
2. A Magyarországra történő belépés szabályai
2. § (1) A szlovák állampolgár a Szlovák Köztársaság területéről Magyarország területére – az egészség és élet megóvása, valamint a nemzetgazdaság helyreállítása érdekében elrendelt veszélyhelyzettel kapcsolatos rendkívüli intézkedésekről szóló 81/2020. (IV. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szabályaitól eltérően – beléphet, ha a Magyarország területén történő tartózkodása nem haladja meg a 24 órát.
(2) Az (1) bekezdés szerint Magyarország területén tartózkodó szlovák állampolgár Magyarország területét a belépést követő 24 órán belül köteles elhagyni, ha erre nem kerül sor, a Korm. rendelet szerint kell eljárni.
3. Záró rendelkezések
3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 4. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
4. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

Június 1-től a maximum 200fős esküvők, lagzik megtarthatók!

Frissítés (2020-05-15) Tájékoztatást kért a Dj Szövetség az Operatív Törzstől néhány, a jelenlegi helyzetben gyakran felmerült kérdésre vonatkozóan, a DJ-k jelenlegi, korlátozott munkavégzési lehetőségeivel kapcsolatban.
Íme a válaszok:

“Amennyiben az adott dj háttérszolgáltatásként nyújtja a szolgáltatást, amelyet engedélyez számára az adott vendéglátó egység képviseletre jogosult személye (kvázi munkakapcsolat), abban az esetben nem minősül rendezvénynek, tekintettel arra, hogy ott nem a gyülekezés a fő cél, hanem csupán az, hogy a rádió helyett élőzene fog szólni. Ezt természetesen nincsen lehetőség meghirdetni.”

Ügyelni kell arra, hogy a kerthelyiségben a vendégek betartsák a 1,5 méteres távolságot asztalonként. A vendéglátó egységekben ezt követően is maga a fogyasztásnak kell érvényesülnie (tánc stb. nem alakulhat ki).

Fontos természetesen ezt tisztázni akár a helyi önkormányzattal is (a rendezvények engedélye az ő hatáskörükbe tartozik), tekintettel arra, hogy kerülni kell a zenés-táncos rendezvény kialakulásának esélyét, vagyis munkakezdés előtt érdemes őket is felkeresniük. Érdemes ezt akár már magával a vendéglátó egység tulajdonosán keresztül intézni.

A hely üzemeltetőjének kiemelt szerepet jut, hiszen a védőtávolság és egyéb védelmi intézkedés betartatásáért elsősorban ő felel. Ezért mindenképpen érdemes vele közösen megállapodni és a szükséges folyamatokat, lépéseket megbeszélni.

Jelenleg a rendezvény tartása és azon való részvétel (létszámtól és helyszíntől függetlenül) Magyarország területén tilos. Tehát, ha egy dj-t egy rendezvényre kérnek fel, abban az esetben azt elvállalni és ott tartózkodni tilos.

Budapest és Pest megyében a vendéglátó egységekben csak addig szabad tartózkodni, amíg a megvásárolt ételt elkészítik és elvitelre alkalmas állapotban átadják a fogyasztó vendég számára, vagyis a fenti háttér szolgáltatás jelen esetben nem jöhet szóba a megjelölt területeken.

Figyelembe véve, hogy a strandok kültéri részei is megnyithatnak, így a fenti előírások itt is figyelembe vehetőek. A helyi önkormányzat bevonása jelen esetben is kiemelten javasolt.

A meghozott intézkedések hetente, továbbá kéthetente felülvizsgálatra kerülnek. A döntések nyomon követhetők a koronavirus.gov.hu felületén, vagy a Magyar Közlönyben. “

Vagyis: vendéglátóhelyek kerthelyiségében – és a strandokon is!!! – a hatályos rendelkezések betartása mellett (távolságtartás, fertőtlenítés, stb. – ez természetesen az üzemeltető felelőssége. nem a DJ-é) LEHET háttérzene-szolgáltatást nyújtani! Azt azonban NEM lehet rendezvényt meghirdetni és tartani.

Mindez a válasz megérkezésének pillanatában még csak Pest megyén kívülre volt igaz, de azóta, a szerdai Kormányinfón elhangzottak értelmében, a további lazításoknak köszönhetően május 18-tól, hétfőtől kezdve már csak kizárólag Budapest területén belül nem nyithatnak ki a vendéglátóhelyek teraszai sem.
Budapesten kívül már a belső terekben is lehetséges az előírások betartása mellett (1,5 méteres távolság, kötelező maszkviselés, stb.) a vendégek tartózkodása. Ez azonban továbbra sem jelenthet rendezvénytartást!

Szintén további lazítás, hogy – szintén Budapesten kívül – június 1-től, 200 fő alatti esküvők is tarthatóak – ezeken szintén van lehetősége a DJ-knek zeneszolgáltatásra.

A DJ-ket ért veszteségek nagyságrendjének megállapítására, az esetleges kárenyhítési lehetőségek és a szakma igényeinek a döntéshozók felé történő eljuttatása érdekében a DJ Szövetség felmérést készít, amelyet tagjaink hamarosan elérhetnek a személyes oldalukon. Erről nemsokára külön posztban, illetve Email-ben küldünk értesítést.

2020-05-18-tól a vidéki (most már Pest megye is ide tartozik) éttermekben, cukrászdákban a 1,5 méteres védőtávolság betartása mellett beltérben is lehet tartózkodni, de más rendezvények továbbra sem tarthatók. A további rendelkezések továbbra is érvényben vannak.

Az Operatív Törzs állásfoglalása 2020.május 8-án…

A jelenleg hatályos rendeletek alapján előreláthatólag augusztus 15-ig továbbra sem tarthatók rendezvények, de ha a járványügyi helyzet megkívánja a határidő akár meghosszabbításra is kerülhet.

A 46/2020. Korm. rendelet szabályozza a rendezvényekre vonatkozó intézkedéseket: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=218547.381551

  1. §A zárt helyen vagy a nem zárt helyen tartott zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011. (III. 8.) Korm. rendelet szerinti rendszeres zenés, táncos rendezvények (a továbbiakban: rendszeres zenés, táncos rendezvény) helyszínén tartózkodni tilos
    4. §(1) Rendezvény helyszínén a résztvevők számától és a rendezvény helyszínétől függetlenül tilos tartózkodni. Gyűlés helyszínén tartózkodás tilos.

Az ország egész területén létszámtól függetlenül tilos rendezvényeket tartani.

A védelmi intézkedésekről szóló 168/2020. (IV. 30.) Kormányrendelet (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=219312.382471) tartalmazza a rendezvényekre vonatkozó kötelezően betartandó szabályokat, melyek Budapest és Pest megyén kívüli területekre érvényesek:

A rendezvényekre vonatkozó védelmi intézkedések:

  1. §(1) A rendezvények megtartására vonatkozó korlátozásoktól eltérően vallási közösség szertartása, továbbá a polgári házasságkötés és temetés tartható.

(2) A vallási közösség szertartása, továbbá – a házasuló felek kivételével – a polgári házasságkötés és temetés során biztosítani kell a védőtávolság megtartását.

Ennek értelmében a házasságkötő teremben többen is tartózkodhatnak, amennyiben az egészségügyi előírásokat betartják (pl.: 1,5 méteres távolság).

Lakodalom szabadtéri vagy zárt helyszínen nem tartható az Ön és környezete egészsége érdekében.

Pest megyében és Budapesten a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. Kormányrendelet (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=218750.381553) szabályozza a házasságkötésre vonatkozó intézkedéseket:

  1. §e) A házasságkötés és a temetés szűk családi körben.

A házasságkötő teremben kizárólag a szűk család tartózkodhat. Továbbá lakodalom szabadtéri vagy zárt helyszínen nem tartható.

Budapesten és Pest megyében a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. Kormányrendelet (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=218750.381553) korlátozhatja a szolgáltatási szektor által nyújtott szolgáltatások igénybevételét.

Azonban azt nem tiltja, hogy a szolgáltatást nyújtó elmenjen ügyfeléhez (figyelembe véve, hogy ő munkavégzés céljából hagyja el ingatlanát.

Budapest és Pest megyén kívüli területeken a védelmi intézkedésekről szóló 168/2020. (IV. 30.) Kormányrendelet (http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=219312.382471) tartalmazza a szolgáltatásokra vonatkozóan kötelezően betartandó szabályokat:

  1. § (6) A szolgáltatások szabadon bárki által igénybe vehetők, a szolgáltatás biztosítása céljából működő üzlet nyitva tarthat és látogatható

Azonban fontos tudnia, hogy levelünk általános tájékoztatást nyújt és ajánlás, figyelembe véve, hogy az ellenőrzési feladatokat a rendőrség végzi.

Köszönjük együttműködését!

Üdvözlettel:

Ügyeleti Központ

Categories:

2021 - FOGLALT IDŐPONTOK
2022 - FOGLALT IDŐPONTOK